Meg lehet állítani a papagájok élőhelyének pusztítását

4.75 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.75 (24 szavazat)

Tollminták az amazóniai papagájok DNS vizsgálatáhozEgy magyar erdőben egy szál hóvirág letépése is illegálisnak számít. Peruban pedig 30.000 illegális aranymosó csapat irtja az őserdőt, szennyezi be higannyal a talajt, és hagyja maga után mérgezetten a területet.

Hogy lehet megállítni az esőerdők pusztítását, amikor perui kormány tehetetlen? Magyar kutatók dokumentumfilmjéből megtudhatjuk a választ; van megoldás.

A megoldás még nem teljes körű az egész nemzeti parkban, de sokan a helyiek közül már nem akarják kivágni a fákat, mert egy újabb lehetőséget kaptak.

Hogy lehet, hogy a papagájok földjén természetkárosítást okoznak a helyiek?

Mielőtt elolvassa cikkünket, vagy megtekinti a dokumentumfilmet, vessen egy pillantást a peruiak világába!

Ha egy picit körülnéz abban a városban a Google StreetView segítségével, amely a természetvédelmi terület legnagyobb települése, akkor láthatja az ott élők életkörülményeit. Mi a véleménye az itt látott nyomorról és a szegénységről? A látottak alapján érthetőnek tartja-e, hogy az itt élők természetrombolást végeznek a – rövid távú – életkörülményeik javítása érdekében? A város utcáin körülnézve érzi-e, hogy Peru miért fordít nagyobb összegeket a gazdasága fenntartására, és miért nem jut pénze a természetvédelemre?

(Nem egy perui falut, és nem is a város legszegényebb részét helyeztük ide a cikkbe, hanem egy átlagos városi helyszínt állítottunk be.)

 

Aki nem használta még a Google StreeView-t, annak írjuk:
Az utcaképen kattintson az egérrel (mobilon az ujjával) abba az irányba, amerre el szeretne indulni! A kép felett tartsa lenyomva az egér gombját, és húzza el a kép nézetét más irányba. Az utcaképen való kattintásokkal és forgatásokkal körül tud nézni a utakon.

 

Kutatók, őslakók és turisták együtt Amazóniáért

A filmrészlet „Amazónia papagájai” című, 2015-ben forgatott természetfilmből való. A filmet a magyar Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely tagjai készítették Garai Cintia, zoológus és Oláh György, ornitológus-zoológus odaadó munkája segítségével.

Az Ara Project helyszíne

A Tambopata rezervátum az Andok árnyékában fekszik a perui Amazóniában. Biológiai sokféleségét tekintve ez a Föld egyik leggazdagabb területe. Állatok és növényfajok ezreinek nyújt otthont. Két jó barát, Eduardo Nycander és Kurt Holle az esőerdő által elbűvölve elindultak, hogy felfedezzék szülőhazájuknak ezt a távoli eldugott zugát. Azonnal látták milyen különleges ez a hely és szó szerint a megszállottjai lettek. Elhatározták, hogy egy ökoturisztikai vállalkozást hoznak itt létre. A központ elsősorban biológusoknak létesült, hogy a környéken élő arákat és az erdő többi lakóját tanulmányozhassák természetes környezetben.

 

Tollminták gyűjtése az agyagfalak alatt

olah gyorgy Tárt kapukkal várták a kutatókat a világ minden tájáról. Így jutott el Oláh György is erre a csodálatos élőhelyre. Ő a káprázatos ara papagájok életére volt kíváncsi. Az arák a vadonban akár 50 évig is élhetnek. A rendszeres megfigyelés sok mindent elárul a papagájok magánéletéről.

Érdemes például összegyűjteni a levedlett tollakat. A civakodás után az agyagfalra lehullott tollak ugyanis felbecsülhetetlen információkkal szolgálnak a biológusok számára. A DNS elemzésével a kutatók nemcsak az agyagfalat látogató egyedek darabszámát becsülhetik meg, de az egyes fajok populációjának méreteiről is képet alkothatnak. Az agyagfalakat nem csupán közösségi kapcsolatok ápolása miatt látogatják meg a papagájok. Tambopata erdeje nátriumban szegény, ezért a növényi étrenden élő madaraknak táplálék kiegészítésre van szükségük.

 

Pusztító civilizáció az esőerdőben

2012-ben befejeződött az óceánközi autópálya építése. Felgyorsult az erdőirtás, a halászat, vadászat, és ami a leginkább pusztítónak bizonyult az amazóniai esőerdők számára; az aranymosás. Emelkedni kezdett az arany értéke, ez rengeteg aranymosót vonzott az Andokból mindenfelé a Madre de Dios területére. Senki sem ellenőrzi őket és borzasztó pusztítást visznek véghez. Jelenleg több mint 30 ezer illegális aranymosó tevékenykedik Madre de Diosban. A folyamat során hatalmas erdőrészeket semmisítenek meg, amelyeknek helyén nem marad más, mint a puszta föld. A higany, amit az arany kivonásához használnak halálos méreg. A nehézfém bemosódik a folyókba, ahonnan a táplálékláncba épül. A növényeken, a halakon és egyéb állatokon keresztül pedig végül eljut az emberek asztalára. Az arany utáni esztelen hajszában csak a Madre de Dios területén évente 3000 hektár esőerdőt semmisítenek meg.

 

ara odu

Mesterséges ara odúk a gyérülő erdőben

Mindeközben a kutatók azon fáradoznak, hogy az aráknak legyen elég fészkelő helye. Ezek a madarak nagyon válogatósak ebben a tekintetben, és nem véletlenül. Az odú biztonsága meghatározó a fiókák túlélése szempontjából.

Az ideális fészekodú magasan az alsó lobkorona szint felett nyílik, és nincs körülötte ág, ami megkönnyítené a ragadozók, majmok és kígyók behatolását. A párok sokszor elkeseredett küzdelmet vívnak otthonuk védelmében. 

Ezért a kutatók mesterséges fészekodúk tesztelésébe kezdtek. Az arák által előnyben részesített modellekből egyre többet helyeznek ki az erdőben.

mesterseges ara papagaj odu A kutatók ezeknek a mesterséges odúknak köszönhetően meg tudják vizsgálni a benne fejlődő arákat.

A kutatók vért vesznek a fiatal aráktól, megmérik a súlyukat és egyéb adatokat gyűjtenek. Ezeknek a rendszeres vizsgálatoknak segítségével követik nyomon a madarak fejlődését és kapnak képet a populáció növekedéséről.

 

 

Új megélhetési forrás az ökoturizmus

Az ökoturisztikai vállalkozásnak nagyon fontos szerepe lett a természetvédelemben, mert olyan gazdasági hatásokat generál, ami a helybélieket arra ösztönzi, hogy érintetlenül hagyják az erdőit, így az üzlet kedvezően hat a természetre.

kekszarnyu ara berepul Az arák óriási távolságokat repülnek. Éves mozgáskörzetük elérheti az 5000 km2-t. Ezen belül vándorolnak a fák gyümölcsérését követve, és ha eljön a költési időszak, visszatérnek kedvenc fészkelő helyükre. 

Csak pontos információk birtokában lehet meglapozott természetvédelmi intézkedéseket hozni. A szakértőknek ismerniük kell a madarak vándorlási szokásait, hogy miként használják az erdőt vagy, hogy a populáció mekkora egyedszám mellett maradhat stabil.

Ezért dolgoznak a biológusok és állatorvosok olyan fáradhatatlanul, hogy amíg csak lehetséges értékes adatokat gyűjtsenek, melyek nélkül az arák megóvása elképzelhetetlen lenne. kek sarga ara bebi Ezzel közvetve hozzájárulnak a többi faj és végső soron az egész esőerdő megóvásához. Érintetlenül hagyni ezeket a fákat, ez mindannyiunk hosszú távú érdeke. Nem csak maguké a fáké, de az ara papagájoké, a majmoké és a többi élőlényé, akiknek ezek a fák jelentik az otthont.

Az ara papagájok bámulatos karaktere vonzotta ide történetünk szereplőit. Üzletembereket, turistákat, biológusokat és természetvédőket, és amíg ezek a színpompás madarak itt lesznek, addig az esőerdő fái is állni fognak.

 

/Cikkünkben a film írójának és rendezőjének, Garai Cintia, zoológus kutató hölgynek az írásából olvashattunk részleteket./


 

Friss apróhirdetések:

huendeitmsptrosres

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Önnek hány papagája van?

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek: