Mire használják az UV fényt a madarak?

Az emberek számára különféle technikai eszközök kellenek, hogy az UV fény valamennyire láthatóvá váljon számukra (pl. bankjegyek biztonsági vizsgálata), viszont a madarak (és még néhány hüllő és halfaj, továbbá számos rovar) számára ez a mindennapi gyakorlat, csupán szükségük van hozzá a természetes fény UV-A tartományára. Számos madárfaj tollazata fluoreszcens színanyagokat is tartalmaz.

Ez (számunkra) meglehetősen szokatlan színmintázatot eredményez, ami fontos szerepet játszik az életük számos területén.

Párválasztás

Az első néhány madarakat UV fényben megvizsgáló kutatások után a kutatók elgondolkodtak: „Talán a korábbi eredményeik nem is jók? Hiszen a madarak párválasztásánál fontos szerepet játszó tollazat színét csak a saját (emberi) szemünk szerint értékeltük.” A kutatás fellendülését nagyon prózai okok lendítették fel: a technológia rengeteget fejlődött ezen a téren, így sokkal olcsóbb is lett a mérőeszköz, vagyis a spektrofotométer. Ezzel, ha nem is látnak úgy a kutatók, mint a madarak, de legalább pontosan meg tudják mérni, hogy mit látnak a madarak.

Az elmúlt három évtized intenzív kutatásai alapján kimondható, hogy a madarak párválasztását és egyéb más viselkedését is olyan vizuális jelek határozzák meg, amit az emberek nem látnak.

	madár szemmel <--> emberi szemmel A nimfa papagáj is színes, csak mi, emberek nem látjuk.

Sok fajnál ivari dimorfizmus figyelhető meg, vagyis a hímek és nőstények megkülönböztetése nem okoz gondot. Különböző a testméret, a tollazat színe, alakja stb. Pl. páva, fácán, vadkacsa, stb. Vannak azonban olyan madárfajok is, köztük sok énekesmadár, ahol az emberi szem számára a hímek és a nőstények egyforma színűek (monokromatikusak), a két ivart nem tudjuk vizuálisan megkülönböztetni egymástól. Csak hogy európai példánál maradjunk, a kék cinege is ilyen. Időközben kiderült, hogy kék cinegék számára azonban egyáltalán nem okoz gondot eldönteni, hogy melyikük a hím és melyikük a tojó. Spektrofotométert használva svéd kutatók kiderítették, hogy a hímek fején a koronaszerű tollmintázat erősen visszaveri az UV fényt, míg a tojóknál ilyen nincsen.

A kék cinegék ráadásul nincsenek egyedül ezzel. Több száz énekesmadár faj múzeumi példányait vizsgálták meg UV fény alatt, a csonttollútól kezdve - a fecskéken át - a papagájokig. A vizsgált madár fajok kb. 70%-áról ezidáig úgy tudtuk, hogy szexuálisan monokromatikusak, vagyis ahol a hím és nőstény egyforma színű. UV-fényt használva kiderült azonban, hogy a vizsgált madarak 90 %-ánál erős ivari dimorfizmus figyelhető meg. Vagyis a madarak, mivel látják az UV fényt is, igen könnyen meg tudják különböztetni, hogy melyikük a hím és melyikük a tojó.

Azon túl, hogy az ivarokat meg tudják különböztetni a madarak, az UV fényben megjelenő színmintázat sok egyéb információt is hordoz a madarak számára, vagyis a mintázat és színezet nemcsak egy kémiai melléktermék, hanem fontos biológiai és ökológiai jelzőszerepe is van. A korábban említett kék cinegés kísérletben kimutatták, hogy a tojók azokat a hímeket részesítik előnyben, amelyek UV-ban fluoreszkáló tollkoronája fényesebb, ami viszont összefügg azzal, hogy milyen jó kondiban van az adott hím egyed.

Hullámos papagájoknál a tojók párválasztásnál előnyben részesítik az UV-fényben erősen fluoreszkáló tollazatú hímeket. E faj torkán és fejtetőjén olyan tollakat találunk, amelyek visszaverik az UV fényt, és ezeknek fontos szerepe van az udvarlásban. Különböző szűrőket használva egyértelművé vált, hogy az UV tartomány kizárásával a toll színárnyalata változik meg leginkább, és nem elsősorban a fényessége. A hímek számára a fény hullámhossztartományának változtatásával nem sikerült preferenciát kimutatni, ahogy azonos-nemű papagájpárok esetén sem. Vagyis elsősorban a heteroszexuális tojók párválasztásában van fontos szerepe a tollazat színezetének és elsősorban a színárnyalat alapján választanak.

Hullámos papagájoknál többféle színváltozat fordul elő. A világoszöld, vagyis vad színű egyedek tollazata UV-ben fluoreszkáló színanyagot tartalmaz, ahogy a lutino és az egyszínű sárga egyedek tollai is fluoreszkálnak. Viszont a kék és az albínó színű papagájok tollai (amelyeknél a sárga pigment teljesen hiányzik) egyáltalán nem fluoreszkálnak UV fényben. A fekete szemű sárga színű fiókák tollai is valamelyest fluoreszkálnak, de ez messze elmarad a kifejlett madarak tollazatának ragyogásától.

Ezeket a tényeket a hullámos papagáj tenyésztőknek érdemes figyelembe venni, főleg ha együtt tartják a hullámos papagájokat. Ugyanis az UV fluoreszcencia hiánya miatt a kék és a fehér papagájok sokkal nehezebben találnak párt maguknak, mint a zöld és sárga társaik. A legtöbb tenyésztő ezt úgy oldja meg, hogy fogja és egy ketrecben párba rakja a madarait, ahelyett, hogy kivárná, amíg a madarak párt választanak maguknak. Egyes vizsgálatok szerint a kék papagáj pár is igen jól költ, de ha választhatnak, akkor jó eséllyel sárga vagy zöld párt választanak maguknak. Mások (pl. az agapornis tenyésztők) állítása szerint pedig a törepék legtöbbször olyan párt választanak maguknak a klóniából, amelyeknek a színe a saját színükhöz hasonló. Ennek azonban az lehet az oka, hogy a zöld-sárga (fluorszkáló) "sexy" papagájok hamar megtalálják a párjukat, és a "szingli" kékek - jobb híjjan - kénytelenk beérni egymással.

Fészekparaziták

	madár szemmel <--> emberi szemmel Meilyik a "kakukktojás"?

A fészekparazita madarak, mint pl. a kakukk, számos énekesmadár faj fészkébe tojják tojásaikat és az utódgondozás nehéz feladatát kéretlenül más madarakkal végeztetik el.

A potenciális gazda-fajok közül néhány madárfaj képes a fészekparazita madár „kakukktojását” felismerni és eltávolítani a fészkéből, mégha az emberi szem számára egyformának is tűnnek a tojások. Ez a tojáshéj UV mintázata miatt van, ami számunkra láthatatlan. Cseh kutatók énekes rigóknak készítettek műtojásokat, amelyek tökéletesen mintázták a rigó saját tojásait. De ez a tökéletesség csak az emberi szem számára volt az, a madarak ezeket a műtojásokat egytől egyig elutasították, mivel az UV mintázatuk teljesen más volt, mint a valódi madártojásoké.

Éhes fiókák

Sokan vizsgálták azt is, hogy vajon az UV jeleknek van-e jelentősége a fiókák kikelése után. Gondoljunk egy gondos madár szülőpárra, akik fáradhatatlanul hordják a hernyókat az éhes fiókáiknak. Melyik fiókát etetik meg először? Néhány fajnál a szülők számára a kulcsinger a fióka méretet vagy az, hogy mennyire hangosan és energikusan kéri a fióka az ételt. De a fiókák színe is fontos tényező! A fióka csőre szélének vagy a fejének fényessége is jelzés értékű a szülőmadarak számára. Néhány kutató szerint az UV szín erősítheti ezt a hatást.

	madár szemmel <--> emberi szemmel sovány fióka UV homlokfoltja (a kép illusztráció, nem a spanyol kutatók fotója)

Számos madárfaj frissen kikelt fiókáinál például van egy csupasz bőrfelület a homlokon, ami visszaveri az UV fényt. A szüleiknek nem kis kihívás szétosztani az eleséget a fiókák között, mivel a fiókák több napon keresztül kelnek, a legkorábban kelt fiókák nagyobbak és ezért több táplálékra van szükségük, mint a később kikelt testvéreiknek. Spanyol kutatók megfigyelték, hogy a nagyobb súlyú fiókák homlokán lévő folt kevésbé veri vissza az UV fényt, mint a kisebb súlyú fiókáké. Ezt a foltot kenték be a fiókák fején UV-blokkoló anyaggal (naptejjel), míg a kontrolcsoport fejét UV-t nem blokkoló krémmel. A kutatók, és azt tapasztalták, hogy az UV fényt blokkoló krémmel kezelt fiókák, testtömegüktől és méretüktől függetlenül kevesebb táplálékot kaptak a szüleiktől, mivel így nem voltak képesek a szüleik felé UV jelekkel kommunikálni azt, hogy mennyire éhesek.

Vagyis a kutatások alapján egyértelmű, hogy a madárfiókák képesek az éhségüket jelezni a szüleik felé szín-jelekkel is.

Táplálék keresés

Mostanában az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az UV-A fény arra is hatással van, ahogy a madarak a potenciális táplálékaikat látják. A tetrakromácia (4 féle fényérzékelő sejt a szemben, az egyik fajta au UV-A fényt érzékeli) segítségére van a madaraknak a természetben is.

Azon túl a természet csodálatosabb lehet egy plusz színnel, úgy tűnik, hogy az érett gyümölcsöket is könnyebb megtalálni az UV-fény érzékelésének birtokában. Az érő magvak, bogyók és gyümölcsök viaszos felszíne erősen UV-visszaverő, így neonfényszerűen világít a madarak számára, hiszen a zöld levelek nem verik vissza az UV fényt.

A fiókáikat nevelő rovarevő madarakat is segítik az UV jelek. Számos rovar, köztük a molyok és a pillangók testfelszíne is erősen visszaveri az UV fényt, vagyis egy gyorsan mozgó vagy éppen rejtőzködő rovar a madár számára jelzőtűzként ragyoghat, jelezve, hogy „itt a vacsi!”.

A mérgező állatok és növények szintén fluoreszcens jelzésekkel figyelmeztetnek, hogy nem jó ötlet őket megenni.

	madár szemmel <--> emberi szemmel		madár szemmel <--> emberi szemmel

A sárga színű virágok UV-ban gyakran élénk piros színűek, a kolibrik így könnyen megtalálják a nektárral teli virágokat. A ragadozó madarak látják a rágcsálók vizeletnyomait, amellyel a területüket jelzik, így könnyen nyomukra bukkannak még dús növényzetben is.

Mit tanultunk el a madaraktól ez idáig?

A madarak látásával kapcsolatos kutatások számos hasznos termék létrehozását inspirálták. Ezek közül néhány példa:

Álcázás madarászoknak:

Számos madarász újragondolta a ruházat választási szokásait, miután kiderült, hogy a madarak látnak UV-ban. Sok divatos ruhafesték visszaveri az UV fényt, továbbá egyes mosószerek fehérítő képessége is azon alapul, hogy visszaverik az UV fényt. Manapság a madarászok többféle spré közül választhatnak, amelyekkel a kedvenc ruháikat befújva azok inkább UV elnyelővé válnak (UV-visszaverők helyett).

Ütközések (…és macskák) elkerülése:

	madár szemmel <--> emberi szemmel madár riasztó átlátszó (uv) matricák az üvegen

Évente többmilliárd madár pusztul el amiatt, hogy ablaknak ütközik. A madarak figyelmeztetésének egyik módja, hogy a láthatatlan, de szilárd felületre valamilyen matricát ragasztunk. De sajnos ez sokszor alig látszik.

Egy sokkal hatékonyabb megoldás, ami egyszerű is, hogy az ablakokat UV-visszaverő réteggel vonják be, ami látható a madaraknak, viszont az embereket nem zavarja, hiszen nem látják.

Szintén komolyan megtizedelik a madarakat a kint kószáló házimacskák is. Ezt a veszélyforrást is a madarak UV-fény-érzékelő képessége segítségével lehetne csökkenteni, ha a macskák nyakörveit/bolhanyakörvei visszavernék az UV fényt, így a macskák könnyebben észrevehetővé válnának a madarak számára.

Hatékonyabb vadkacsa csali a vadászoknak:

A kacsavadászok tudják, hogy minél élethűbb egy csali, annál hatékonyabban működik. Egy megszállott kacsavadász madarásznak jutott eszébe, hogy a műkacsákat UV-fluoreszcens festékkel festve, sokkal jobbak lesznek. Azóta a legtöbb gyártó is kínál ilyen kacsa-csalikat.

Madár riasztók:

Egy csapat leszálló seregély igen nagy pusztítást tud csinálni a gyümölcsösökben. Az ilyen „nemkívánatos” vendégek ellen rossz ízű, de az egészségre ártalmatlan vegyszereket szoktak bevetni. A módszer még hatékonyabb, ha ezt a kezelést kombinálják egy második, UV-visszaverő permetezéssel. Ez láthatatlan az emberek számára, de a rossz ízű növényrészt még vonzóbbá teszik a madarak számára, így a vizuális jelzés alapján hamar megtanulják, hogy „ez a kaja rossz, jobb távol maradni tőle”.
 

Előző:

Színorgia (ahogy a madarak látják a világot)