Közöttünk élő dinoszauruszok
„A dinoszauruszok évmilliókkal ezelőtt kihaltak” – állítottuk ezt sokáig, de vegyünk egy nagy levegőt és nyugodjunk meg!
A dinoszauruszok nem haltak ki. Az ősi fajok zöme eltűnt, de temérdek új faj itt él közöttünk ma is. Az egyik fajt röpdében tartjuk, simogatjuk és beszélni tanítjuk, a másik – szerencsétlenebb sorsú – fajt pedig „újházi tyúkhúsleves” néven tesszük az asztalra.
Az 1800-as évek végén is voltak már utalások a madár-dinoszaurusz kapcsolatra, de csak napjainkban szereztünk elegendő bizonyítékot az azonosságra. Cikkünkben az elmúlt évek meglepő tudományos felfedezéseit foglaljuk össze.
(Aki a pontos tudománytörténeti leírásra is kíváncsi, annak ajánljuk a szűkös magyar publikációkból a Wikipedia két ide vonatkozó oldalát: Dinoszaurusz–madár kapcsolat, Tollas dinoszauruszok ).
Papagájcsőrű, 110 millió éves dinoszaurusz (Psittacosaurus Gobiensis)
|
Mongóliában, a Góbi sivatagban egy olyan dinoszaurusz fosszíliát találtak, amelynek papagájcsőr szerű szája volt. A csőrös dinoszauruszok fogakkal rendelkeztek, így a papagájcsőrűnek is fogai voltak a csőr mögött. A testében gyomorkövek sokaságát találták, ami arra engedi következtetni a kutatókat, hogy az állat szokatlanul kemény eledelt fogyasztott.
Rostos diófélék és a kemény magvak voltak az étlapján. Az óriási állkapocs iszonyatos nagy harapást tett lehetővé, és a mai madarakkal ellentétben oldal irányba is el tudta mozdítani az állkapcsát a fogakkal való rágás miatt.
A papagájtartók számára rossz hír, hogy a hasonlóság ellenére nem a papagájuk őse a Psittacosaurus Gobiensis, ugyanis a modern papagájok a „nem rég” kialakult énekesmadarakkal együtt fejlődtek ki, és a kapaszkodó csőrüket sem a dinoszaurusz őseiknek köszönhetik.
A papagájok 60 millió évvel ezelőtt alakultak ki a mai Ausztrália területén, de még kellett vagy 40 millió év ahhoz, hogy ma ismert kampós csőrű forma megjelenjen. Ezután vált külön a valódi papagájok, a kakaduk és a bagolypapagáj-félék útja (a lórik és a nesztorpapagáj-félék később alakultak ki). Majd a földrészek eltávolodásával a papagáj alcsaládok útja véglegesen szétvált.
A fotón a legrégebbi papagáj kopnya fosszília látható, amely még nem viseli a mai papagájokra jellemző legfontosabb jegyet; a kapaszkodó csőr formát.
https://en.wikipedia.org/wiki/Parrot
Melyik dinoszaurusz csoportból alakultak ki a papagájaink?
|
Ha még nem hallott a kutatási eredményekről, és úgy gondolja, hogy a kis kedvence a jámbor, növényevő ősállatok leszármazottja, akkor készüljön fel! Meg fog lepődni.
A papagájok a ragadozó, húsevő dinoszauruszokból fejlődtek a ma ismert alakjukig (az összes többi ma élő madárral együtt).
A kis madárkák a fajok törzsfájának ugyanazon az ágán ülnek, mint a félelmetes Tyrannosaurus rex vagy a Velociraptor.
/ teljes film link /
Miért gondoltuk idáig azt, hogy lomha és robosztus állatok voltak a dinoszauruszok?
Néhány évtizeddel ezelőtt „őshüllők”-nek neveztük a dinoszauruszokat, pedig nem sok közük volt a hidegvérű hüllőkhöz. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy azért gondoltuk ezt, mert „nem volt elég leletünk” egészen pontosan „kevés csont állt rendelkezésünkre”. Félrevezetőek voltak a könyvek ábrái, a folyóiratok képei és filmek figurái is a közönség számára.
A velociraptort talán mindnyájan ismerjük. Amikor 1993-ban a Jurassic Park c. film első részét készítették, akkor a velociraptor még leginkább egy nagy gyíkra hasonlított. Ennek furcsa ábrázolásnak az oka nem csupán az volt, hogy a film készítői a tudományos ismeretek szűkében álltak akkor, hanem az is, hogy a film sikeréhez is egy félelmetes, embernagyságú gyíkformára volt szükség.
A velociraptor ábrázolása a mai tudomány szerint, és az első Jurassic Park filmből megismert alakban.
Deinonychus ábrázolása 20 év elteltével.
Ne gondoljuk, hogy a mai tudásunk szerinti ábrázolás a végleges! Biztosra vehetjük, hogy a következő évek felfedezései egész más alakot és színt fognak kölcsönözni a kihalt élőlényeknek. Leginkább a testüket borító pikkely, szőr vagy toll képletek azok, amelyek ábrázolása még várat magára.
A legtöbb tudós azt mondja, hogy a madarak dinoszauruszok.
Néhány éve tudjuk, hogy a dinoszauruszok a mai madarak rokonai. Egyes kutatók szerint a nemcsak a rokonok, hanem a madarak a dínók egyenes ági leszármazottai. Néhány kitartó ornitológus – akiket a tények sem ingatják meg - még nem fogadja el a bizonyítékokat, de abban már mindegyikük egyetért, hogyha nem is közvetlen leszármazottai a madarak a dinoszauruszoknak, de legalább „unokatestvérei” egymásnak.
A „burmai borostyán” rejti a világ legrégebbi madarát, amely valójában még fióka volt, amikor a fából kifolyó gyanta áldozatául esett. Nagyjából 100 millió éves a bébi madár, de a kutatók dinoszauruszként tartják nyilván a kora miatt.
100 millió éves dinoszaurusz a borostyánban (amit ránézésre inkább kismadárnak mondanánk)
A dinók és a madarak törzsfájának sokmillió évvel ezelőtti részét nem igazán vitatják a tudósok, ahogy a jelen kori madarak ágait sem. Azonban a törzsfa azon részében nem egyezik meg a kutatók véleménye, ahol a mai madarak kialakulása elkezdődik.
- Az egyik tézis szerint a repülő ősmadarak (pl.: Microraptor, Archeopteryx) voltak a modern madarak ősei.
- A másik teória szerint az összes madár a struccszerű futómadarak (pl. Dromaeosaurus) ágán alakult ki.
- Meglepő néhány tudós, (pl. Gregory S. Paul) véleménye, akik úgy gondolják egyes dinoszauruszok a madarakból fejlődtek ki (mondhatjuk úgy is, hogy „fejlődtek vissza”) annak idején, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, és ők a mai emuk és struccok.
A dínó-madár azonosságok bizonyítékai:
- A nagy húsevő dinoszauruszoknak olyan légzsák rendszerük volt, mint amilyen mai madaraknak is van. A két lábon járó húsevők tüdeje ugyanúgy pumpált levegőt a csontváz üregeibe, mint ahogyan az a madaraknál is történik.
|
- Nemcsak a csontjaik alakja hasonlít, hanem sok dinoszaurusz fajon megjelent a tollazat is. Az archeopteryxet (a tollas repülő dinoszauruszt) találták meg a paleontológusok elsőként (még a XIX. században). Több, mint 100 évig hiányoztak azok a leletek, amelyek a tollak kialakulását igazolták volna.
A biológusok sokáig úgy gondolták, hogy a tollak a pikkelyekből módosult képletek voltak, és a repülés miatt alakultak ki. A mai felfedezések során bebizonyosodott, hogy valójában miként és miért jöttek létre a tollak. A filmrészlet ezt mutaja be...
/ teljes film link /
- Egy 2000-ben elvégzett CT vizsgálat egy négyüregű szív maradványait mutatta ki, amihez hasonlóval napjainkban az emlősök és a madarak is rendelkeznek.
- 2004-ben fedeztek fel egy dínó fosszíliáját a madarakra jellemző alvó testhelyzetben, amelyben az állat hátra fordított fejét az egyik karja alá dugja. Ez a póz a mai madaraknál a fej melegen tartására szolgál.
- A tojáshéjképzéshez szükséges kalciumot a nőnemű egyedek az úgynevezett medulláris csontban raktározzák a madarak és a dinoszauruszok esetében is.
|
- 1993-ban fedeztek fel Mongóliában egy olyan Citipati példányt (jobb oldali videó felvételen), amely egy tyúkszerű költő pózban ült a tojásain,
amiből a paleontológusok azt a következtetést vonták le, hogy a tojásait tollaival tartotta melegen.
- Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba (vagy zúzógyomorba) jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék őrlését minkét csoport esetén.
- Az ősökre való visszaütés (tudományos nevén: atavizmus) a kézzel fogható bizonyíték a dinoszaurusz-madár azonosság ügyében. (Atavizmus, amikor például egy ember farokkal születik, vagy egy kígyó lábakkal jön a világra.)
A madár embrióknak a tojásban még megvannak az ősi dinoszaurusz jellemzőik. Karjaik és ujjaik vannak szárnyak helyett, hosszú farkuk van és fogak növekedését és „bekapcsolhatjuk”. Az embrió fejlődése során, ezek a testrészek felszívódnak vagy összenőnek. (A lenti videón ezt nézhetjük meg.)
Állítsunk elő egy dinoszauruszt!
A híres és jó humorú paleontológus, Jack Horner a pályafutását a dinoszauruszok rekonstruálásával töltötte. Csapatával a valóságban is nekiláttak a Jurassic Park c. filmben látott módszernek, hogy DNS-t vonjanak ki egy dínó fosszíliából (de nem a szúnyog fosszíliából), és abból élő dinoszauruszt állítsanak elő. Az eltelt évek során rengeteg érdekes információhoz jutottak, melyek közül elgondolkodtató az a tézisük, hogy miért kellene a kihalt dinoszaurusz fajokkal kísérleteznünk, amikor a dinoszauruszok itt élnek velünk. Más módszerrel is készíthetünk raptort!
A módszerről nézhetünk meg egy TED előadást. (A magyar feliratot ne felejtsük el bekapcsolni a videó lejátszó jobb alsó sarkában!)
|
A papagájok "modern" állatok
A papagájaink evolúciójáról azt mondhatjuk, hogy „messze gurult az alma a törzsfájától”. Az egyik legtávolabbi, legfiatalabb család a madarak között az övéké. Nem úgy, mint a baromfi félék vagy pl. az emuk, amelyek még ma is olyannyira hasonlítanak a dinoszaurusz őseikre, hogy a szárnyuk helyett karjaik, és azok végén pedig karmok meredeznek.
A papagájok nagyon modern dinoszauruszok. Büszkék lehetünk arra, hogy okos kis kedvenceink az ősi, intelligens ragadozók méltó rokonai.
Friss apróhirdetések:
A keresés nem hozott eredményt!
A keresés nem hozott eredményt!