A vizuális kommunikáció eszközei

Sokan vizsgálták már a papagájok kognitív képességeit, az intelligenciájukat vagy a hangjukat, de itt az első tanulmány Franciaországból, amelyik az ara papagájok (konkrétabban; a fogságban tartott kék-sáraga arapapagájok) arckifejezéseit vizsgálja a vizuális kommunikációjuk során.

Megfigyelték a tollak állását (lesimítását vagy borzolását) a fejtetőn, a tarkón és az arc felületén, miközben az ara papagájok a napi tevékenységeiket végezték a fajtársaikkal, illetve amikor kapcsolatba kerültek a gondozóikkal. Mivel az arák arcbőre jól látható, ezért a folyamatosan monitorozni lehetett az elpirulásokat is.

Ezeket a zónákat figyelték a madarakon:

Miért indult a kutatás?

Észrevették, hogy a fej, a tarkó és az arc tollak mozgása sokkal gyakoribb tevékenység, mint a helyváltoztató vagy az egyéb mozgások. A fejtető (korona-) tollak a felborzolásainak a száma szignifikánsan magasabb, amikor a madarak gondozójukkal aktív kapcsolatba kerülnek, mint a kontroll fázisban, amikor nincsenek vele semmiféle kontaktusban. Az egyszerű megfigyelések szerint, a papagájos fotókon pont akkor homályosabb a tollazat körvonala, amikor a madarak kapcsolatban álltak valakivel a fénykép készítésének pillanatában. Ezek az észrevételek sarkalták a kutatókat egy komolyabb vizsgálatra, hogy vajon jelentéssel bírnak-e a papagájok arckifejezései a társas viselkedésük során?

Mi a kutatás célja?

A tudományos kutatás célja az volt, hogy a jövőben a madarak hangulatát meg lehessen állapítani a fogságban tartott egyedeknél.

• A kutatás segíthet a fajmegőrzési programok ritka állományán,
• a házi kedvencként tartott madarakon vagy
• a papagájmentő, állatvédelmi programokban rehabilitált egyedek állapotának megítélésében is.

Ha gyorsabban sikerül felmérni a papagájok hangulatát, akkor sokkal hamarabb változtathatunk azokon a körülményeken, amelyekről kiderül, hogy negatív érzelmi állapotba billentették az állatokat.

Miért pont a kék-sárga arákat vizsgálták?

A tollazatnak elsősorban a repülésben van szerepe, de ezen kívül igen sok rendeltetése lehet; például a hőháztartás biztosítása, a szexualitás kifejezése vagy a vízhatlanság a vízi madaraknál. A különböző funkciók miatt a tollak fogazott illesztése nem minden testtájon teszik lehetővé a szálak különálló mozgatását, azonban fejtollakat egymástól függetlenül lehet felemelni és ellazítani.

Az arcizmok és a száj hiányában a madarak kifejezéseit az emlősöktől eltérően lehet csak értelmezni. (Míg a főemlősök több érzelmi állapotot képesek közvetíteni a fajtársaiknak az arcuk izomzata segítségével, addig a papagájoknak csak a toll – illetve az aráknál az arcbőr – marad a hangulatuk közlésére.)

A kutatók azért döntöttek a kék-sárga arák vizsgálata mellett, mert ennek a fajnak a fehér arcbőrén jól láthatók fekete toll csíkok és jól láthatok az elpirulások is, a többi papagájfajra is jellemző korona tollak mozgathatósága mellett.

A kutatóknak a franciaországi Zooparc de Beauval állatkert biztosította a madarakat. (A vizsgálatokhoz nem volt szükség állatkísérleti engedélyre a hatóságok józan meglátása alapján.)

Videofelvétel és képelemzés

A kutatás egyik felében az arák csoportos viselkedést tanulmányozták, vigyázva arra, hogy ne zavarják meg őket, a másik részében pedig az emberekkel való érintkezésüket vizsgálták.

Az különböző viselkedési repertoárokról készült felvételeket 5 másodpercenkénti mintavételezéssel elemezték a tollacskákat három tájékon; a fejtetőn, a tarkón és az arcon. A tollak lapított és felállított állapotait egy táblázatba rögzítették mindhárom részről egy adott pillanatban. Nagyon jó optikával és felbontással rendelkező kamerákat használtak, hogy a pici tollacskák mozdulását is elemezhessék.

Tollak helyzete és pirulás a gondozó jelenlétében

Az aráknak nagyon szoros kapcsolatuk van a gondozóikkal. Sokat vannak együtt, szabadon reptetik őket és mindig visszatérnek hozzájuk. A megfigyelésekben 5 fiatal, kézzel nevelt ara vett részt vegyes ivarban.

A madarakat ülőrudakra léptették fel a szabadban, de mivel a türelmük véges, ezért megfigyelési időszakok csak néhány percesek voltak.

• Az első fázisban a gondozók megérintették a papagájokat, beszéltek hozzájuk, teljes mértékben rájuk figyeltek.
• A második fázisban is jelen volt az állatgondozó, de távolabbról figyelte a kis kedvencét. (Mondanunk sem kell, hogy az első időszakban pozitívabb volt a madarak hangulata.)

A foglalkozásokat tíz napon át rögzítették, de mivel a kék-sárga arák nem voltak hajlandóak - két percre sem - alávetni magukat a filmezésnek, ezért a vizsgálatsort megismételték.

A felvételek elemzése során megállapítást nyert, hogy az elpirulás nem érinti az egész arcot egyöntetűen. A szemek környéki zóna többször pirosodik, és nem alkot homogén színt a többi bőrfelülettel.

A toll mozgásokat precíz statisztikai elemzésnek vetették alá, melynek során sikerült kizárniuk a szignifikáns véletlenszerű mozgásokat.
(A kutatási anyagban a statisztikai számításokat hosszasan taglalják, de a cikkünkben nem részletezzük.)

Eredmények

A testmozgással járó tevékenységek során (mászás, repülés, stb.) a fejen lévő tollak mozgatása nem intenzív. Azonban a pihenés, tollászkodás vagy a társas együttlét idején a fejtollak borzolása szinte folyamatos.

A tarkón és a fejen lévő tollacskák emelése egyértelműen a papagájok pozitív érzelmeihez kötődnek. Úgy gondoljuk, hogy a gömbölyded testtartással együtt járó „fej gömbölyítés” is az összetartozás és a szeretet jele. (Ne asszociáljunk a magányosan gubbasztó, kókadt, egész testén borzolt tollazatú madárra, mert az a betegség jele.) A gömbölyded formával ellentétes, homorított testtartást fenyegetéskor és szexuális közeledéskor veszik fel a papagájok.

A fejtollak emelése bekövetkezik a kedvelt gondozó és a szeretett fajtársak jelenléte alatt egyaránt.

A megfigyelések szerint a szemkontaktus kiemelkedően fontos a papagájoknál. Amikor a gondozó figyeli a madarat (akár távolról, akár közelről), akkor az a korona és tarkótollainak megemelésével jelzi, hogy mennyire fontos számára a táras kapcsolat.

A papagájoknál eddig még nem tanulmányozták (tudományos alapossággal) a vizuális kontaktus fontosságát, de úgy tűnik, hogy – az ember gyerekekhez hasonlóan – a papagájok tanulását is jelentősen segíti a kölcsönös odafigyelés egymásra. Boldogságot okoz a számukra a trénerükkel való együttlét. A kutyáknál már kimutatták az odaadó figyelem fontosságát, de a papagájoknál eddig csak a jákókról írták le - a beszédtanulásban - az ember-madár kontaktus pozitív hatását.

Az elpirulás természetesen nem a szégyent jelezte az aráknál. Amikor a gondozó távolabb ment, akkor a madarak izgalmi állapotba kerültek (nevezhetjük ezt úgy is, hogy féltek, mi fog történni), és szeretetet jelző borzolás mellett megkezdődött a fehér bőrük pirosodása a szemek zónájában.

A jelenlegi megfigyelések nem elegendők ahhoz, hogy több érzelmi állapotot le tudjunk írni tudományos alapossággal. Sok viselkedési forma elemzése hiányzik még (pl. agresszió, irigység, sértődöttség, kíváncsiság) a repertoárból. Csupán a pozitív érzelem tollfodrozódásit rögzítették a kutatók.

A vizsgálatok eddig csak a kézzel nevelt arákra terjedtek ki, nem tanulmányozták a szüleik által nevelt, sem pedig a vadonban élő madarakat.

A Papagáj Magazin hozzászólása a kutatáshoz

Akár úgy is kezdődhetett volna az eredeti publikáció, hogy „Brit kutatók megállapították, hogy…”, de mivel francia kutatók jelentették meg a cikket, ezért gondoltuk, hogy érdemes lenne lefordítani.

Mi, papagájtartók örülünk annak, hogy a kutatók az idejüket szentelték a papagájok megfigyelésére, viszont úgy érezzük, hogy egy kicsivel sem tanultunk többet a papagájok „arckifejezéseiről”, mint amennyit eddig is tudtunk a saját tapasztalatainkból. Nagyon hiányoltuk a vadon nevelkedett példányok és a kedvencként tartott papagájok összehasonlítását, valamint a negatív érzelmek (félelem, harag, féltékenység) vizsgálatát a szeretet mellett, de sajnos erre nem kaptunk választ.

A kutatás pozitívuma, hogy általa a papagájok fejborzolást már tudományosan is elismerhetik a pozitív hangulat kifejező eszközeként, valamint az arák szeme körüli bőrpirulást pedig az izgatottság jeleként fogadhatják el.

Várjuk a további vizsgálatokat, melyek valódi, új ismeretekhez juttatnak bennünket!

Kutatás vezető: Aline Bertin
Forrás: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0201762