Az Újviág papagájainak felfedezése

4.6666666666667 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.67 (18 szavazat)

ujvilag papgajainak felfedezeseA bennszülöttekkel való első találkozásokról így számoltak be a portugál királynak:
A kapitány megmutatta nekik sötétszürke papagáját, mire ők azonnal kézbe vették a madarat és a szárazföld felé mutogattak, mintha csak azt akarnák közölni, hogy ott is vannak ilyenek."

Ez a találkozás feloldotta a távolságtartást és előkészítette az utat a zavartalan cserekereskedelemhez, amelynek során többek között papagájokhoz is hozzájutottak a látogatók. jako a kapitnynal
(Az 1500-as években Cabral portugál expedíciója felfedezte a brazil szárazföldet.)

A kapitány madara valószínűleg egy szürke jákó volt (Psittacus erithacus), amely Afrikából származott, tehát nem lehetett ismert az indiánok számára. Érdekes azonban, hogy ennek ellenére milyen magától értetődő természetességgel sorolták be a papagájok családjába. Az is kitűnik ebből a leírásból, hogy a hajóskapitányok szelíd papagájának képét nem kell feltétlenül csak a kalózokhoz kötnünk, mint ahogyan az első pillantásra talán kirajzolódna a képzeletünkben.

shoner foldgomb

A tengerészek papagájszeretete történetünk tanulsága szerint már a kalózok előtti időkbe is visszanyúlik.

Papagájország

A táptalaj tehát nagyon jól el volt készítve, hogy az újonnan érkező felfedezők biztosan felfigyeljenek Dél-Amerika hihetetlen papagájgazdagságára. Az itt talált madarak olyan mély hatást gyakoroltak az utazókra, hogy Brazíliát már két évvel a felfedezése után „papagájországnak" nevezték.

Johannes Schöner, nürnbergi kozmográfus az 1520-ban kiadott földgömbjén az új kontinensre a következő nevet írta: "Amerika, vagy Brazília, vagy Papagájország".

 kozepkori terkep papagajokkal

 

Mit írtak a felfedezők a papapgokról?

Peter Mrtyr d’Anghiera, humanista történetíró volt az első, aki feljegyezte Amerika felfedezésének krónikáját. Ahogyan kifinomult stílusban, választékos szókinccsel leírja Kolumbusz és más utazók élményeit, meríthetünk némi fogalmat arról, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítottak az akkori emberek az új világ papagájainak:

40 papagájt is magukkal hoztak, amelyek közül némelyeknek az egész teste zöld színű, mások pedig sárgák... Vannak olyan állatok is közöttük, amelyeknek színes szárnyuk van. Egyeseknek sárga és zöld tollakkal, másoknak pedig kékekkel és pirosakkal. Ez a színpompa valóságos bálványokká emeli őket."

Kolumbusz második utazása után (1494-ben) így ír a történetíró:

benszulott madartoll fejdisz

 
Hét papagájt hoztak magukkal, amelyek nagyobbak a fácánoknál. Ezek a madarak színükben erősen eltérnek fajtársaiktól. Mellük és hátuk bíborpiros, ... szárnytollaik tarkák, részben kékesszürkék, részben pedig pirosak és aranysárgák."
(d’Anghiera, 1494.)

A papagájok mennyisége minden szigeten olyan hatalmas, mint nálunk a verebeké vagy a seregélyeké. Mint ahogyan mi harkályokat, rigókat és más madarakat felnevelünk, hogy utána ínyencségként elfogyasszuk, úgy az ottaniak is fogyasztásra felnevelnek papagájokat, jóllehet az erdők tele vannak velük."
(d’Anghiera, 1536.)

A tévhit, mely szerint az indiánok élelmezési célra tartják papagájaikat, sokáig fennállt, és még Humboldt idején is tartotta magát.

 

A benszülöttek házikedvencként tartották a papagájokat

Alexander von Humboldt 1800-ban került kapcsolatba az aratartással Maypures-ban, az Orinoco mentén. Ámulatát a következő szavakban fogalmazta meg:

Nagy érdeklődéssel néztük az indiánok kunyhói körül a szelíd arákat, amelyek szabadon röpködtek a mezők felett, mint nálunk a galambok... Az arák, amelyek tollazata a legizzóbb bíborpiros, kék és sárga színekben tündököl, hatalmas díszei az indiánok baromfiudvarainak. Pompájuk nem marad el a pávák, aranyfácánok, pauxik és alectorok pompája mögött. A papagájok - a tyúkoktól oly távoli madárfaj - nevelése már Kolumbusznak is feltűnt. Mindjárt Amerika felfedezésekor megfigyelte, hogy a bennszülöttek az Antillákon tyúkok helyett arákat, vagy nagy papagájokat ettek."
(Humboldt, 1980).

Az ugyan megfelel a valóságnak, hogy az indiánok gyakorta vadásztak papagájokra és az így elejtett madarakat el is fogyasztották. Az őslakosok életmódját kutató valamennyi diszciplína egybehangzó tanúsága szerint azonban az indiánok társaságában felnevelkedett papagájokat soha sem ették meg - legalábbis nem az indiánok.

portugal hoditok fosztogatnakA hódítók ezzel szemben elsősorban húsforrást láttak a gyönyörű madarakban. A krónikás Carvajal beszámolt Orellana 1541-es felfedezőútjáról, amely végigvezetett az Amazonas folyón, és elmondja, hogy az indiánok nagyon sok papagájt adtak nekik fogyasztás céljára. Arról is beszámol, hogy amikor egy falut kifosztottak, akkor a házakban fellelhető papagájokat is elvitték élelemtartalék gyanánt. A történetíró szerint, akinek más információk is rendelkezésére álltak Orella hódításairól, elárulja, hogy a portyázók nagyon is tudatában voltak annak, hogy az őslakos indiánok a madarak iránti szerétéiből és a tollaik miatt tartották papagájaikat, nem pedig étkezési céllal.

Ami azonban bennünket illet - vallja minden részvét nélkül -, mi csak az edényeinkben akartuk látni őket."

Természetesen a hódítók érdeklődtek a szelíd papagájok iránt is, hogy hazavigyék azokat. Sok indián szívesen folytatott cserekereskedelmet, így ilyenkor természetszerűen papagájok is gazdát cseréltek. Pero Váz de Caminha beszámol az egyenlőtlen üzletről:

Bilincsekért és más értéktelen kacatokért cserébe az embereink kaptak piros, nagy és igen szép papagájokat és két kisebb zöldet is..."

A piros arákat tehát az európaiak olyan dolgokért szerezték meg, amelyek semmit sem jelentettek nekik - legalábbis sokkal kevesebbet, mint az indiánoknak a madaraik.

Hasonló jelenségekről számolt be Antonio Pigafetta olasz vitorlás is, aki részt vett az első világkörüli vitorlás úton Magalhaes-szel 1519 és 22 között:

Egy kis tükörért cserébe nyolc vagy tíz ilyen madarat is adtak nekünk."
(Pigafetta, 1968).

William Dampier világjáró is beszámolt 1715-ben arról, hogy a szelíd papagájok olyannyira lenyűgözték a hajó legénységét, hogy alig akadt közöttük olyan, aki legalább egy madarat magával ne vitt volna a hajóra.

 

fejdiszek papagajtollakbolForrások:

Reinterpreting Indian Ocean Worlds: Essays in Honour of Kirti N. Chaudhuri

Díszmadár Magazin 2008./8., Mihalec Gábor, Sándorfalva

A Brief History of Brazil

Guadeloupe amazon

A parrot of the Caribbean? A remarkable find from a 17th-century Spanish shipwreck

 

Benszülött fejdíszek képeken:

https://hu.pinterest.com/pin/396176098456304028/

https://hu.pinterest.com/kbecker01/still-birds-artifacts/

 


 

Friss apróhirdetések:

A keresés nem hozott eredményt!

A keresés nem hozott eredményt!

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Mit szeretne látni a Papagáj Magazinban?

Jelölje meg, hogy milyen információkból szeretne többet látni a Papagáj Magazinban!

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.
Több infó Elfogadom