A kis sárgabóbitás kakaduk populációi veszélyben vannak az indonéziai szigeteken.

Az élőhelyek legtöbbjén a hatóságok nem képesek hatékonyan fellépni a veszélyeztetett fajok védelmében, és különleges állatfajok egyedszáma folyamatosan csökken.

A sárgabóbitás kakaduk viselkedése nagyon jó (illetve bosszantó) példája az állatok alkalmazkodóképességének.  Az ausztrál városokban élő – kukázó és szemetelő – kakaduk nemzetközi figyelmet kaptak, majd „bunkó madaraknak” nevezték őket a híradásokban.

A mákot évezredek óta termesztjük, sőt a rómaiak is mákkal etették az Európába behozott sándorpapagájokat az ókorban. Az apró fekete magvak sosem álltak távol a papagájoktól, azonban az őshazájukban, Indiában csak napjainkban kezdték fosztogatni a mák ültetvényeket ezek a "mákvirágok".

Törpepapagájokkal kezdődött és állatkert lett belőle.
2018-ban a szezon zárónapjáig - november 18-ig – rekord számú látogató (30.000 fő) fordult meg a magánállatkert kicsiny udvarán. A bošovicei papagáj állatkertet sokan ismerik Csehországban, annak ellenére, hogy csupán 2011 óta fogadja a látogatóit.

Az autó 100 km/órás sebességgel haladt az Adelaide-hegységben, amikor a sofőr egy csapat sárgabóbitás kakadura lett figyelmes az út szélén. Megszokott látvány ez Ausztráliában, főleg a gabona és gyümölcs szállító teherautók útvonalán.

Tizenkét év kemény tenyésztői munka után sikerült átminősíteni a Kobaltkék ara (más néven: kis jácintara) fajt a „kritikusan veszélyeztetett” státuszból a „veszélyeztetett” kategóriába a Nemzetközi Természetvédelmi Vörös Listán. Hat madarat szállítottak vissza Brazíliába, az őshazájukba.

Hét éven át hordta haza a köveket és a homokot a bányákból egy papagájbarát úriember Csehországban, hogy megépíthesse papagájtartó komplexumát a háza kertjében. Jobban szeretett volna természetesebb hatású madárházakat készíteni magának, mint amilyenek a szokványos fémpaneles vagy gyári téglából készült épületek, melyeknek az ára is borsos lett volna.