Denevérpapagájok csapdában

4.6428571428571 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.64 (14 szavazat)

Denevérpapagáj és a csapda

Magyarországon alig ismerjük a denevérpapagájokat, és hasonló a helyzet egész Európában. Nehezen találunk olyan papagáj tenyésztőt, akinél ezek a ritka kismadarak előfordulnak. Eközben Délkelet-Ázsiában azt látjuk, hogy tömegével csapdázzák a denevérpapagájokat, és mindezt törvényes keretek között teszik.

Miért nem terjedtek el ezek a furcsa, csüngő, lógó kis papagájok nálunk?

Az egyik országban veszélyeztetettnek számítanak a denevérpapagájok, a másikban pedig nem. Egyes helyeken alig van belőlük, máshol pedig úgy hemzsegnek, mint nálunk a verebek.

A thaiföldi, indonéz vagy maláj hobbi madarászok papagájbefogási módszerei, és madártartási szokásai – finoman fogalmazva is – elég érdekesek. Európában vadorzónak tituláljuk a szórakozásból csapdázó embereket. A befogási mutatványukat még elnézzük, de ha meglátjuk, hogy miként tartják az elfogott madarakat, akkor azonnal elítéljük a tettüket.

Denevérpapagáj csapdaDenevérpapagáj csapdaDenevérpapagáj csapdaBefogott papagáj és csali papagáj

(Mondjuk a módszerük kifinomultabb, mint a dédapáink énekesmadár csapdázó szokása volt az 1900-as évek elején, amikor is „lépes pálcákat”, azaz ragasztós ágacskákat szúrtak le földbe a stiglicek és a csízek begyűjtésére. Ezeket a régen használt lépes pálcákat úgy kell elképzelni, mintha „egérragasztót” kennénk azokra a gallyakra, amelyekre rácsalogatjuk a kismadarakat.)

Magyarországon is elterjedt hobbi volt a díszmadárcsapdázás a múlt század elején. Felmenőink előszeretettel gyűjtötték a szebbnél szebb énekesmadarakat, de csupán a hímeket tartották meg az dallamos énekük miatt. Az elfogott madarakat szűk kalitkákba szorították bele – akkortájt ez volt az erkölcsileg elfogadott madártartási módszer –, kitették őket az ablakba vagy az udvarra, és élvezték, mikét a rabságba esett, párjától elszakított kismadár veszettül hívja a társait, vagyis énekel egyfolytában.

Ha megnézzük, hogy milyen körülmények között élnek a befogott kis papagájok az ázsiai „madárbarátoknál”, akkor megbizonyosodunk arról, hogy az avikultúra Délkelet-ázsiai hívei - az állatvédelem terén - lényegesen alacsonyabb szinten állnak nálunk.

Az elfogott denevérpapagájok házi tartása olyan gyakori Ázsia déli országaiban, hogy egész manufaktúra épült rá a kalitka- és a csapdagyártásra. Az aprócska gömb alakú „mesterműveket” imádják a vevők, sőt el sem tudnak képzelni más formájú ketrecet. Csupán néhány renitens alak bátorkodik megtörni a hagyományt, és henger alakú kalitkába zárja a kedvencét. Mondanom sem kell, hogy az EU-ban állatkínzási kategóriába soroljuk, amikor valaki kör alapterületű ketrecbe zár egy gerinces állatot.

Denevérpapagáj kalika Dél-Ázsiában

Denevérpapagáj kalika Dél-Ázsiában

Denevérpapagáj kalika Dél-ÁzsiábanDenevérpapagáj kalika Dél-Ázsiában

Mi a véleménye a labda méretű, ülőrúd nélküli, gömb kalitkáról?
Ön bezárná a madártartót egy ugyanilyen ketrecbe büntetésből?

 

Ha denevérpapagájhoz jutna, a következőket kell tudnia: 

A denevérpapagájok eltérnek a többi fajtól, rendszertanilag különálló nembe és családba sorolják őket. Nevüket arról kapták, hogy a denevérekhez hasonlóan, pihenéskor fejjel lefele csüngenek.

12 fajt ismerünk, de legtöbbször a kékfejű denevérpapagájjal (Loriculus galgulus) találkozhatunk. A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel ugyan, de csak „adathiányos” besorolásban (2021-ben). Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, mekkora méretű a populációja.
Brunei, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld lombhullató erdőinek lombkoronájában él. Lefekvéskor zárt lábbal kapaszkodik meg egy faágon, farkát lefeszítve testét ívbe hajlítja, és így függeszkedik fejjel lefelé.

Denevérpapagáj csüngDenevérpapagáj csüng

 

A kékfejű denevérpapagáj tartása

Kedves, de félénk papagáj, amely csak nagy társaságban érzi jól magát. Nem túl hangos, nem rikácsol, viszont erőteljes sípolások és fémes nyikorgások sűrűn előtörnek az apró madarak torkából. A többi papagájtól eltérően dallamosan énekelnek, amelyet többnyire esténként hallhatunk. Gyengéd, kíváncsi, bátor kis papagájok. A fiatalon emberhez szoktatott példányok legtöbb esetben szelídek maradnak az ivarérettségük után is.

Természetes étrendjük nektárból, gyümölcsökből, rügyekből, virágokból és magvakból áll. Ebből fakadóan sajnos az ürülékük nagyon folyós és szerteszét spriccel. A röpde vagy a kalitka közelébe csak könnyen lemosható tárgyakat helyezzünk el! Az eleségüket a lóriknak ajánlott pépes formában kell elképzelnünk; gyümölcsökből álló, gyümölcslevekkel feltöltött és magvakkal kiegészített táplálékra van szükségük. Ez miatt sajnos elég sűrűn - nagy melegben akár 4 óránként - illik eltávolítani a maradékokat. Természetesen a reszelt főt tojás és a lisztkukac éppúgy adható nekik, mint a többi papagájnak.

Fűvel és levéllel rétegesen bélelt faodvakban fészkelnek. A fészekalj 3-4 tojásból áll, melyen csupán 16-18 napig (egyes tenyésztők szerint azonban 21 napig) kotlik a tojó. A tenyészidő januárban kezdődik és júliusig tart. A tojó hordja a fészekanyagot az odúba a farktollai között. Megfigyelések szerint a tojások között meglepően sok a terméketlen, azonban a kikelt fiókák túlélési aránya jobb, mint, azt más papagájfajoknál tapasztalhatjuk. Fogságban nem nehéz szaporítani, csak gondoskodni kell fűzfa, nyírfa vagy gyümölcsfa kéregről, de a fészeképítéshez szükség lesz fűre, szalmára, és zöld levelekre is. A víz a lételemük, így aztán örülnek a langyos vizes spriccelésnek és a fürdető tálnak egyaránt. A hím násztáncot jár és a felöklendezett begytejet rágcsálva hajbókol a tojó előtt.

Várható élettartamukat még nem tisztáztuk, mivel egyes írások 8 évet írnak, mások pedig több mint 28 évet jósolnak nekik. Az ivarérettségükkel ugyanez a helyzet; néhány tenyésztő szerint 8 hónapon belül elérhetik, de van, aki szerint két éves korban válnak csak ivaréretté. A fiatal hímek és a nőstények hasonlítanak egymásra, az ivari különbségek később jönnek elő. A tojók piros torokfoltja hiányzik, és a fejtetőn a kék foltjuk egy kicsivel kisebb a hímek foltjánál.

Sajnos a kékfejű denevérpapagáj nem bírja a magyarországi klímát, a téli időszakban 20-25°C-os helyiségben illik tartani. A faj igen érzékeny a gombabetegségekre, ezért higiénikusabb körülményeket kíván a tartása, főleg a meleg, fűtött téli röpdében!

DenevérpapagájDenevérpapagáj

Cikkünk elején feltett kérdésünkre, miszerint: „miért nem terjedtek el ezek a furcsa, csüngő, lógó kis papagájok nálunk?” - azt a választ adjuk, hogy nem tudjuk, és mi sem értjük. A Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület értékelése szerint a kékfejű denevérpapagájok helyzete a legkevésbé aggasztó, de a faj a CITES (a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) II. függelékében megtalálható. A populációk nincsenek a kihalás közelében, hacsak a csapdázó ázsiai madarászok ki nem irtják őket a közeljövőben. Úgy gondolták, hogy az egyedszámuk meghaladja a 100 000 példányt, ezért stabilnak tartják. Viszont nem számolnak a madárcsapdázó Facebook csoportok tömeges létszámáról (32.000 fő), akik egymást felülmúlva egyre több és több denevérpapagájt likvidálnak a természetből! 

Ha felelősebben szeretnénk gondolkodni az előző generációknál, akkor leteszünk arról, hogy a kedvünkért háborgassák a természetet, és denevérpapagájokat hozzanak nekünk Magyarországra a messzi távolból (kegyetlen körülmények között)! Megvárjuk, amíg a csekély számú európai tenyésztőtől egyszer csak kaphatunk egy párt belőlük, amivel itthon is hozzájárulunk a fajuk egyedszámának növeléséhez!

 


 

Friss apróhirdetések:

A keresés nem hozott eredményt!

A keresés nem hozott eredményt!

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Milyen papagájos esemény legyen Magyarországon?

(Több választ is megjelölhet.)

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.