Közöttünk élő dinoszauruszok

4.7826086956522 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.78 (23 szavazat)

parrot dinosaur„A dinoszauruszok évmilliókkal ezelőtt kihaltak” – állítottuk ezt sokáig, de vegyünk egy nagy levegőt és nyugodjunk meg!

A dinoszauruszok nem haltak ki. Az ősi fajok zöme eltűnt, de temérdek új faj itt él közöttünk ma is. Az egyik fajt röpdében tartjuk, simogatjuk és beszélni tanítjuk, a másik – szerencsétlenebb sorsú – fajt pedig „újházi tyúkhúsleves” néven tesszük az asztalra.

Az 1800-as évek végén is voltak már utalások a madár-dinoszaurusz kapcsolatra, de csak napjainkban szereztünk elegendő bizonyítékot az azonosságra. Cikkünkben az elmúlt évek meglepő tudományos felfedezéseit foglaljuk össze.
(Aki a pontos tudománytörténeti leírásra is kíváncsi, annak ajánljuk a szűkös magyar publikációkból a Wikipedia két ide vonatkozó oldalát: Dinoszaurusz–madár kapcsolat, Tollas dinoszauruszok ).

 

Papagájcsőrű, 110 millió éves dinoszaurusz (Psittacosaurus Gobiensis)

Mongóliában, a Góbi sivatagban egy olyan dinoszaurusz fosszíliát találtak, amelynek papagájcsőr szerű szája volt. A csőrös dinoszauruszok fogakkal rendelkeztek, így a papagájcsőrűnek is fogai voltak a csőr mögött. A testében gyomorkövek sokaságát találták, ami arra engedi következtetni a kutatókat, hogy az állat szokatlanul kemény eledelt fogyasztott.

Rostos diófélék és a kemény magvak voltak az étlapján. Az óriási állkapocs iszonyatos nagy harapást tett lehetővé, és a mai madarakkal ellentétben oldal irányba is el tudta mozdítani az állkapcsát a fogakkal való rágás miatt.

A papagájtartók számára rossz hír, hogy a hasonlóság ellenére nem a papagájuk őse a Psittacosaurus Gobiensis, ugyanis a modern papagájok a „nem rég” kialakult énekesmadarakkal együtt fejlődtek ki, és a kapaszkodó csőrüket sem a dinoszaurusz őseiknek köszönhetik.

papagaj lelet zold folyoA papagájok 60 millió évvel ezelőtt alakultak ki a mai Ausztrália területén, de még kellett vagy 40 millió év ahhoz, hogy ma ismert kampós csőrű forma megjelenjen. Ezután vált külön a valódi papagájok, a kakaduk és a bagolypapagáj-félék útja (a lórik és a nesztorpapagáj-félék később alakultak ki). Majd a földrészek eltávolodásával a papagáj alcsaládok útja véglegesen szétvált.

A fotón a legrégebbi papagáj kopnya fosszília látható, amely még nem viseli a mai papagájokra jellemző legfontosabb jegyet; a kapaszkodó csőr formát.
https://en.wikipedia.org/wiki/Parrot

 

Melyik dinoszaurusz csoportból alakultak ki a papagájaink?

Ha még nem hallott a kutatási eredményekről, és úgy gondolja, hogy a kis kedvence a jámbor, növényevő ősállatok leszármazottja, akkor készüljön fel! Meg fog lepődni.

A papagájok a ragadozó, húsevő dinoszauruszokból fejlődtek a ma ismert alakjukig (az összes többi ma élő madárral együtt).

A kis madárkák a fajok törzsfájának ugyanazon az ágán ülnek, mint a félelmetes Tyrannosaurus rex vagy a Velociraptor.
/ teljes film link /

 

Miért gondoltuk idáig azt, hogy lomha és robosztus állatok voltak a dinoszauruszok?

Néhány évtizeddel ezelőtt „őshüllők”-nek neveztük a dinoszauruszokat, pedig nem sok közük volt a hidegvérű hüllőkhöz. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy azért gondoltuk ezt, mert „nem volt elég leletünk” egészen pontosan „kevés csont állt rendelkezésünkre”. Félrevezetőek voltak a könyvek ábrái, a folyóiratok képei és filmek figurái is a közönség számára.

A velociraptort talán mindnyájan ismerjük. Amikor 1993-ban a Jurassic Park c. film első részét készítették, akkor a velociraptor még leginkább egy nagy gyíkra hasonlított. Ennek furcsa ábrázolásnak az oka nem csupán az volt, hogy a film készítői a tudományos ismeretek szűkében álltak akkor, hanem az is, hogy a film sikeréhez is egy félelmetes, embernagyságú gyíkformára volt szükség.

velociraptor rekonstrukcio

A velociraptor ábrázolása a mai tudomány szerint, és az első Jurassic Park filmből megismert alakban.

 deinonychus rekonstrukcio

Deinonychus ábrázolása 20 év elteltével.

Ne gondoljuk, hogy a mai tudásunk szerinti ábrázolás a végleges! Biztosra vehetjük, hogy a következő évek felfedezései egész más alakot és színt fognak kölcsönözni a kihalt élőlényeknek. Leginkább a testüket borító pikkely, szőr vagy toll képletek azok, amelyek ábrázolása még várat magára.

 

A legtöbb tudós azt mondja, hogy a madarak dinoszauruszok.

Néhány éve tudjuk, hogy a dinoszauruszok a mai madarak rokonai. Egyes kutatók szerint a nemcsak a rokonok, hanem a madarak a dínók egyenes ági leszármazottai. Néhány kitartó ornitológus – akiket a tények sem ingatják meg - még nem fogadja el a bizonyítékokat, de abban már mindegyikük egyetért, hogyha nem is közvetlen leszármazottai a madarak a dinoszauruszoknak, de legalább „unokatestvérei” egymásnak.

A „burmai borostyán” rejti a világ legrégebbi madarát, amely valójában még fióka volt, amikor a fából kifolyó gyanta áldozatául esett. Nagyjából 100 millió éves a bébi madár, de a kutatók dinoszauruszként tartják nyilván a kora miatt.

madar borostyanban osmadar rekontrukcio

100 millió éves dinoszaurusz a borostyánban (amit ránézésre inkább kismadárnak mondanánk)

A dinók és a madarak törzsfájának sokmillió évvel ezelőtti részét nem igazán vitatják a tudósok, ahogy a jelen kori madarak ágait sem. Azonban a törzsfa azon részében nem egyezik meg a kutatók véleménye, ahol a mai madarak kialakulása elkezdődik.

  • Az egyik tézis szerint a repülő ősmadarak (pl.: Microraptor, Archeopteryx) voltak a modern madarak ősei.
  • A másik teória szerint az összes madár a struccszerű futómadarak (pl. Dromaeosaurus) ágán alakult ki.
  • Meglepő néhány tudós, (pl. Gregory S. Paul) véleménye, akik úgy gondolják egyes dinoszauruszok a madarakból fejlődtek ki (mondhatjuk úgy is, hogy „fejlődtek vissza”) annak idején, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, és ők a mai emuk és struccok.

 

A dínó-madár azonosságok bizonyítékai:
  • A nagy húsevő dinoszauruszoknak olyan légzsák rendszerük volt, mint amilyen mai madaraknak is van. A két lábon járó húsevők tüdeje ugyanúgy pumpált levegőt a csontváz üregeibe, mint ahogyan az a madaraknál is történik.

  • Nemcsak a csontjaik alakja hasonlít, hanem sok dinoszaurusz fajon megjelent a tollazat is. Az archeopteryxet (a tollas repülő dinoszauruszt) találták meg a paleontológusok elsőként (még a XIX. században). Több, mint 100 évig hiányoztak azok a leletek, amelyek a tollak kialakulását igazolták volna.
    A biológusok sokáig úgy gondolták, hogy a tollak a pikkelyekből módosult képletek voltak, és a repülés miatt alakultak ki. A mai felfedezések során bebizonyosodott, hogy valójában miként és miért jöttek létre a tollak. A filmrészlet ezt mutaja be...
    / teljes film link /
     
  • Egy 2000-ben elvégzett CT vizsgálat egy négyüregű szív maradványait mutatta ki, amihez hasonlóval napjainkban az emlősök és a madarak is rendelkeznek.
     
  • 2004-ben fedeztek fel egy dínó fosszíliáját a madarakra jellemző alvó testhelyzetben, amelyben az állat hátra fordított fejét az egyik karja alá dugja. Ez a póz a mai madaraknál a fej melegen tartására szolgál.
     
  • A tojáshéjképzéshez szükséges kalciumot a nőnemű egyedek az úgynevezett medulláris csontban raktározzák a madarak és a dinoszauruszok esetében is.

  • 1993-ban fedeztek fel Mongóliában egy olyan Citipati példányt (jobb oldali videó felvételen), amely egy tyúkszerű költő pózban ült a tojásain,
    amiből a paleontológusok azt a következtetést vonták le, hogy a tojásait tollaival tartotta melegen.
     
  • Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba (vagy zúzógyomorba) jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék őrlését minkét csoport esetén.

 

  • Az ősökre való visszaütés (tudományos nevén: atavizmus) a kézzel fogható bizonyíték a dinoszaurusz-madár azonosság ügyében. (Atavizmus, amikor például egy ember farokkal születik, vagy egy kígyó lábakkal jön a világra.)

    A madár embrióknak a tojásban még megvannak az ősi dinoszaurusz jellemzőik. Karjaik és ujjaik vannak szárnyak helyett, hosszú farkuk van és fogak növekedését és „bekapcsolhatjuk”. Az embrió fejlődése során, ezek a testrészek felszívódnak vagy összenőnek. (A lenti videón ezt nézhetjük meg.)

 

Állítsunk elő egy dinoszauruszt!

A híres és jó humorú paleontológus, Jack Horner a pályafutását a dinoszauruszok rekonstruálásával töltötte. Csapatával a valóságban is nekiláttak a Jurassic Park c. filmben látott módszernek, hogy DNS-t vonjanak ki egy dínó fosszíliából (de nem a szúnyog fosszíliából), és abból élő dinoszauruszt állítsanak elő. Az eltelt évek során rengeteg érdekes információhoz jutottak, melyek közül elgondolkodtató az a tézisük, hogy miért kellene a kihalt dinoszaurusz fajokkal kísérleteznünk, amikor a dinoszauruszok itt élnek velünk. Más módszerrel is készíthetünk raptort!

A módszerről nézhetünk meg egy TED előadást. (A magyar feliratot ne felejtsük el bekapcsolni a videó lejátszó jobb alsó sarkában!)

 

A papagájok "modern" állatok

A papagájaink evolúciójáról azt mondhatjuk, hogy „messze gurult az alma a törzsfájától”. Az egyik legtávolabbi, legfiatalabb család a madarak között az övéké. Nem úgy, mint a baromfi félék vagy pl. az emuk, amelyek még ma is olyannyira hasonlítanak a dinoszaurusz őseikre, hogy a szárnyuk helyett karjaik, és azok végén pedig karmok meredeznek.

A papagájok nagyon modern dinoszauruszok. Büszkék lehetünk arra, hogy okos kis kedvenceink az ősiintelligens ragadozók méltó rokonai.

 


 

Friss apróhirdetések:

A keresés nem hozott eredményt!

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Milyen papagájos esemény legyen Magyarországon?

(Több választ is megjelölhet.)

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.
Több infó Elfogadom