Mire használják az UV fényt a madarak?

Az emberek számára különféle technikai eszközök kellenek, hogy az UV fény valamennyire láthatóvá váljon számukra (pl. bankjegyek biztonsági vizsgálata), viszont a madarak (és még néhány hüllő és halfaj, továbbá számos rovar) számára ez a mindennapi gyakorlat, csupán szükségük van hozzá a természetes fény UV-A tartományára. Számos madárfaj tollazata fluoreszcens színanyagokat is tartalmaz.

Egyre több kábult vöröshasú lórit (Trichoglossus rubritorquis) hoznak be az állatkórházba az emberek egy Darwin nevű városba 2010. óta. A madarakat a járókelők találják meg a fák alatt és az épületek sarkaiba húzódva. Nem képesek repülni, de sok esetben még menni sem.

Az alkohollá erjedt ételek és italok fogyasztása ősidőktől jelen van természetben. Az emlős fajok különböző tudatmódosító szereket fogyasztanak, a hallucinogén gombáktól kezdve - a pszichedelikus mérgeken keresztül - a közismert kábítószerekig, azonban a papagájok szokásairól nem sokat tudunk.

A papagájkutató expedíció 2016. februárjában – a perui kormány engedélyével – minden eddiginél mélyebbre hatolt az Amazonas vízgyűjtő területének az egyik olyan részére, amelyben ember még nem élt (beleértve a bennszülötteket sem). Az élővilág mesebeli arcát mutatta a filmes stábnak, burjánzott a természet, az állatok pedig szelídek voltak, nem féltek ritka látogatójuktól, az embertől sem.

Minél intelligensebb egy élőlény, annál nehezebben tűri a fogságot. Az emlősök esetében például a kutyák képesek beleőrülni abba, ha kis élettérben, és ingerszegény környezetben kell élniük, ezzel szemben a juhok a legnagyobb nyugalomban álldogálnak egy helyben, különösebb érzelmi viharok nélkül. A madarak esetében is jelentős kontrasztot tapasztalunk a fajok között, ...

A kis hullámos és nimfa papagájok épp olyan aktívak, mint a legnagyobb ara papagájok, és az intelligenciájuk is megközelíti a nagyobb rokonaik képességeit.

Az elmés állatoknak szükségük van a fejlett tevékenységeik végzésére is, nemcsak a rágcsálás, az evés, és a mozgás fontos számukra, hanem a problémamegoldás, a logikai aktivitás is.

A „papagájkór” elnevezés olyannyira téves, mintha „kutyakór”-nak hívnánk a veszettséget.
A „papagájkór”-nak semmi köze a madár influenzához, csak a tünetei hasonlóak hozzá.

Elkaphatjuk-e a madarunktól a betegséget? Cikkünkben választ adunk erre a - kevésbé közismert – madarakról emberekre is átterjedő betegségekre.